A felújítás finanszírozásához két külön kérdésre kell válaszolnod: belefér-e a teljes vállalás a keretedbe, és minden fizetési időpontban lesz-e felhasználható pénzed. A kettő eltérhet. Egy később beérkező összeg javítja a projekt végső egyenlegét, de a korábban esedékes részszámlát csak akkor segít kifizetni, ha addigra valóban rendelkezésre áll.
A teljes felújítási költségtervező dátumozott fizetési tervét ezért a kezdőnapon ténylegesen szabad pénzből érdemes felépíteni. A vállalkozói díjat, a belőle már kifizetett részt, a külön beszerzéseket és a későbbi pénzbeérkezéseket külön adatokként tartsd nyilván.
A cikk minden összege és dátuma saját, fiktív szemléltetés. Az előleg aránya nem piaci szokást vagy biztonságosnak minősített mértéket jelöl. A példák bruttó, ténylegesen tervezett pénzmozgásokkal számolnak; sem adójogosultságot, sem támogatást, sem hiteljóváhagyást nem feltételeznek.
A díj, az előleg és a fizetési ütem ugyanannak a vállalásnak más adatai
Tegyük fel, hogy a teljes, egyeztetett vállalkozói díj bruttó 6 millió Ft. Ebből 1,2 millió Ft előleget fizetsz, később pedig 2,4 millió, 1,8 millió és 600 ezer Ft-ot. A négy fizetés összege 6 millió Ft. Az előleg beleszámít ebbe az összegbe, így a projekt díja az előleg miatt nem emelkedik 7,2 millió Ft-ra.
Az előleg kifizetése után a vállalkozó felé fennmaradó összeg 4,8 millió Ft. Ettől a teljes vállalkozói költség továbbra is 6 millió Ft. A költségterv a teljes vállalást mutatja, a jövőbeli pénzterv pedig a még hátralévő utalásokat. Új megrendelés, külön díj vagy megállapodott árváltozás nélkül a fizetések időbeli szétosztása nem hoz létre új projektköltséget.
A részszámlák és az előleg elszámolását az adott dokumentum alapján kell összerendezni. Előfordulhat, hogy egy elszámolási lap a teljesített munka nagyobb összegét mutatja, majd abból korábban fizetett előleget vesz figyelembe. A pénztervbe az adott napon ténylegesen még fizetendő bruttó összeg kerül. Ha az összes előleget és a teljes, levonás előtti elszámolási összegeket is kiadásként felveszed, ugyanazt a pénzt kétszer számolhatod el. A fizetési sor egy egymást nem átfedő, megállapodott utalási részletet jelentsen. A végelszámolásban levont, korábban külön soron vezetett előleget ne add hozzá a végső utalási részlethez. A sor már kifizetett adata az adott részletből ténylegesen rendezett összeget mutassa.
A fizetési dátumhoz rendelj érthető feltételt: milyen munka, szállítás vagy dokumentum tartozik hozzá, és mi igazolja az előrehaladást. Az ír CCPC felújítási útmutatója a megállapodás tartalmának és a fizetési szerkezetnek az írásos tisztázását hangsúlyozza. Ezt dokumentálási szempontként használjuk; konkrét magyar jogi jogosultságot vagy megengedett előlegarányt ebből nem állapítunk meg.
A kalkulátor dátuma önmagában nem igazolja a teljesítést, és nem minősíti az utalás indokoltságát. A megállapodást, az elvégzett munkát és a fizetési bizonylatokat külön kell ellenőrizni. Egy finanszírozható összeghez is tartozhat tisztázatlan vállalás.
Számold végig az egyenleget minden pénzmozgás után
Az alapképlet egyszerű:
Új egyenleg = előző egyenleg + beérkező pénz − még fizetendő összeg.
Az OpenStax pénzügyi tervezési fejezete ugyanezzel a nyitópénzből, beérkezésekből és kifizetésekből felépülő pénzforgalmi logikával mutatja be a hiányok keresését. Felújításnál a nagyobb utalásokhoz igazított dátumos bontás segít észrevenni azt, amit egyetlen havi vagy projektvégi összeg elfedne.
A következő tervben a kezdőnap 2027. január 10. Ekkor 3 millió Ft szabad pénz áll rendelkezésre a felújításra. Később 1,5 millió és 2,1 millió Ft érkezik: a példában ezek más kiadásokra már le nem kötött, saját tervezési összegek. A teljes forrás 6,6 millió Ft, amelyből 6 millió a vállalkozói díj és 600 ezer a megmaradni kívánt tartalék. Feltételezzük, hogy a megadott díjon kívül nincs más szükséges projektkiadás.
| Dátum | Pénzmozgás | Beérkezés | Kifizetés | Egyenleg utána |
|---|---|---|---|---|
| 2027. január 10. | Kezdőnapi szabad pénz | – | – | 3 000 000 Ft |
| 2027. január 11. | Előleg | 0 Ft | 1 200 000 Ft | 1 800 000 Ft |
| 2027. január 25. | Első további fizetés | 0 Ft | 2 400 000 Ft | −600 000 Ft |
| 2027. február 5. | Saját pénz beérkezése | 1 500 000 Ft | 0 Ft | 900 000 Ft |
| 2027. február 15. | Második további fizetés | 0 Ft | 1 800 000 Ft | −900 000 Ft |
| 2027. március 1. | Saját pénz beérkezése | 2 100 000 Ft | 0 Ft | 1 200 000 Ft |
| 2027. március 8. | Utolsó fizetés | 0 Ft | 600 000 Ft | 600 000 Ft |
A záró egyenleg a tervezett 600 ezer Ft. Közben mégis két olyan pont van, ahol a felsorolt forrásokból nem teljesíthető a fizetés. Az első hiány január 25-én 600 ezer Ft, a legnagyobb pedig február 15-én 900 ezer Ft.
A negatív egyenleg itt tervezési hiányjelzés, nem annak állítása, hogy egy bankszámláról ténylegesen elutalható a hiányzó összeg. A megadott idősort változatlanul hagyva a nulla egyenleghez szükséges átmeneti többletforrás legnagyobb összege 900 ezer Ft. Ennek az első szükséges része már január 25-ig rendelkezésre kell álljon. A márciusi maradvány a januári fizetés időzítését utólag nem rendezi.
A kezdőnapi pénz és a már kifizetett összeg ne szerepeljen kétszer
A nyitópénz egy kiválasztott időpont állapota. Ha január 12-én kezded el vezetni a főpéldát, és addigra az 1,2 millió Ft előleget már elutaltad, a változatlan egyéb feltételek mellett 1,8 millió Ft lesz a kezdőnapi szabad pénzed. Az előleg sorát teljesen kifizetettként jelölöd, így abból a jövőre 0 Ft hátralék marad.
Az előleget ekkor az 1,8 millió Ft-ból ismét levonni hiba lenne. Az előleg korábbi kifizetésének hatása már benne van ebben a nyitóállapotban. A projekt teljes 6 millió Ft-os díját ettől továbbra is megőrzöd a költségnyilvántartásban; csak a jövőbeli pénzmozgások közül tűnik el a rendezett rész.
Részben kifizetett sornál ugyanez a szabály. Egy 2,4 millió Ft-os fizetésből korábban rendezett 800 ezer Ft után 1,6 millió Ft marad. A fizetési sor teljes összege és a már kifizetett része együtt írja le az állapotot. A jövőbeli egyenlegből a hátralékot vonod le, miközben a nyitópénzt a tényleges, jelenlegi helyzetből adod meg.
A kezdőnapi szabad pénzbe csak a felújításra ténylegesen felhasználható összeget írd. A következő lakhatási, megélhetési vagy más biztos kiadásokra félretett pénz nem válik szabad forrássá attól, hogy ugyanazon a bankszámlán található. Azt is nézd meg, hogy a pénz hozzáférhető-e a tervezett napon. Egy jövőbeli beérkezést a saját, igazolt feltételei alapján és csak egyszer rögzíts.
A kalkulátor fizetési sorában már bruttó, fix pénzösszeg szerepel. Ha az ajánlati részből nettó árat vettél át, előbb az adott sor igazolt adóadatával tisztázd a ténylegesen fizetendő bruttó összeget. A bruttó utalásra ne számolj újra adót. Ismeretlen fizetési összeg helyére se írj nullát azért, hogy a pénzterv késznek látszódjon.
A tartalékot és a külön beszerzéseket a megfelelő helyen kezeld
A 600 ezer Ft tartalék a főpéldában a saját forrásod része, amelyet az alapvállalás után meg szeretnél őrizni. Nem külön számla és nem automatikusan a vállalkozónak járó díj. Ha a tartalékból végül nem rendeltek meg további munkát, nincs hozzá tartozó vállalkozói kifizetés.
Külön kérdés, hogy a tartaléknak mikor kell rendelkezésre állnia. A példa végén megmaradó 600 ezer Ft nem jelenti, hogy a munka minden korábbi napján is hozzáférhető volt. Ha például legalább 300 ezer Ft-ot szeretnél folyamatosan szabadon tartani, a −900 ezer Ft-os minimumhoz képest 1,2 millió Ft további rendelkezésre állás szükséges. Ez külön, kézi minimumegyenleg-vizsgálat: a célértéket te adod meg, és nem azonos a vállalkozói díjjal.
A saját beszerzéseket a fizetési tervben is vezesd át. Ha a 6 millió Ft-os vállaláson kívül még 300 ezer Ft-ért veszel egy szükséges, korábban nem tartalmazott berendezést, a teljes tervezett projektkiadás 6,3 millió Ft-ra nő. Ugyanazon 6,6 millió Ft forrásból ekkor 300 ezer Ft marad. A beszerzés dátuma emellett az átmeneti pénzigényt is befolyásolja.
A kalkulátorban a vállalkozói fizetések mellett külön beszerzéshez is rendelhetsz fizetési sort. Előbb ellenőrizd azonban, hogy ugyanaz a berendezés nem része-e már a vállalkozói díjnak. Ha a beszerzés eleve szerepelt a 6 millió Ft-ban, a kifizetés másik szereplőhöz rendelése önmagában nem indokol további 300 ezer Ft projektköltséget. Ilyenkor a vállalás tartalmát és a fizetési sorok összegét kell egymáshoz igazítani.
A költség- és pénzterv egyeztetése ezért két ellenőrzésből áll. Egyrészt a teljes, már kifizetett és még fizetendő összegeknek ki kell adniuk a vállalt költséget. Másrészt minden szükséges jövőbeli fizetésnek szerepelnie kell a megfelelő dátummal. Egy szép záró egyenleg könnyen származhat elfelejtett részszámlából is.
Az aznapi beérkezés és a késés külön próbát igényel
A felújítási pénztervező óvatos feltételezése, hogy az ugyanarra a napra írt kiadás megelőzi az aznapi beérkezést. Ez segít jelezni az olyan függést, amelyet a napi nettó összeg elrejtene. A tényleges napon belüli banki rendelkezésre állást a program nem tudja igazolni.
Egy külön példában reggel 500 ezer Ft-od van, aznap 800 ezer Ft fizetendő, és 400 ezer Ft beérkezését várod. A nap végén 100 ezer Ft maradna. Ha azonban a fizetés történik előbb, közben 300 ezer Ft hiányzik: 500 000 − 800 000 = −300 000 Ft. Az aznapi pozitív zárás ezért önmagában nem bizonyítja, hogy az utalás időben teljesíthető.
Ha a beérkezés már megtörtént, frissítsd a tervet a valós állapottal. Ha még csak ígéret vagy becslés, vizsgáld meg külön, mi történik késéskor. A dátumok kézi módosítása nem változtatja meg a szerződéses esedékességet; más fizetési ütemmel csak előzetesen egyeztetett lehetőségként számolj.
A főpéldában tegyük át az 1,5 millió Ft beérkezését február 5-ről február 20-ra, a kifizetéseket változatlanul hagyva. Január 25. után −600 ezer Ft az egyenleg. Február 15-én további 1,8 millió Ft fizetendő, így a minimum −2,4 millió Ft lesz. A késés az átmeneti legnagyobb hiányt 900 ezerről 2,4 millió Ft-ra növeli, miközben a március 8-i záró egyenleg továbbra is 600 ezer Ft.
Ez saját érzékenységi próba, nem a késés valószínűségének előrejelzése. Arra ad választ, milyen következménye lenne egy konkrét dátumváltozásnak. Hasonló módon, külön tervváltozatban vizsgálhatod egy beszerzés korábbi fizetését vagy a projekt későbbi indítását. A finanszírozás esetleges díját és visszafizetését saját, tényleges adatként szintén be kellene írni; a példák ilyet nem feltételeznek.
A döntés előtt a legkorábbi hiányt és a terv teljességét ellenőrizd
A pénzterv első haszna, hogy konkrét egyeztetési pontot ad: melyik napon, mekkora összeg hiányzik, és milyen adat miatt. A megoldás lehet a szabad forrás korábbi rendelkezésre állása, közösen egyeztetett fizetési ütem vagy a megrendelt munka más szakaszolása. Mindegyik változtatásnál számold újra a teljes idősort; egyetlen részlet áthelyezése után később is megjelenhet hiány.
A számítást csak a bevitt pénzmozgásokra értelmezd. Hiányos ajánlatból, elmaradt külön beszerzésből vagy üresen hagyott végső részletből nem lesz teljes projektterv. Az ajánlati hiányok rendezéséhez az ajánlatok összehasonlításáról szóló cikk ad részletes munkamenetet.
Minden tényleges fizetés és új megállapodás után frissítsd a már kifizetett összegeket, a kezdőnapi szabad pénzt és a hátralévő dátumokat. Őrizd meg a korábbi tervet az eltérések megértéséhez. A következő döntésedet az aktuális, teljesebb adatokra alapozd: mennyi a vállalt költség, mennyi maradt hátra, és a következő esedékességig pontosan miből áll rendelkezésre a szükséges pénz.
Tudáspróba: a megfelelő időpontban is megvan a pénz?
Válaszolj mind a négy kérdésre, majd ellenőrizd a megoldásokat. Minden helyes válasz 1 pont. Hiányzó válasz esetén előbb fejezd be a próbát; az eredmény erre a négy helyzetre ad visszajelzést.
1. A teljes vállalkozói díj 6 millió Ft, ebből az előleg 1,2 millió Ft, a további fizetések összege 4,8 millió Ft. Új munka és külön díj nincs. Mekkora vállalkozói költséggel számolsz?
- A: 7,2 millió Ft-tal, mert az előleg a vállalkozói díjon felül fizetendő.
- B: 6 millió Ft-tal; az előleg ennek a díjnak egy korábban fizetett része.
- C: 4,8 millió Ft-tal, mert a kifizetett előleg utólag kikerül a projekt teljes költségéből.
2. A főpélda minden beírt pénzmozgása után 600 000 Ft marad, de február 15-én az egyenleg −900 000 Ft. Mekkora a legnagyobb átmeneti hiány, ha a cél legalább 0 Ft egyenleg?
- A: 900 000 Ft, amelynek a megfelelő időpontig rendelkezésre kell állnia.
- B: 0 Ft, mert a projekt végén pozitív az egyenleg.
- C: 600 000 Ft, mert az első negatív egyenleg január 25-én ekkora volt.
3. Egy 2 400 000 Ft-os részletből 800 000 Ft-ot korábban már kifizettél. A kezdőnapi szabad pénz a korábbi utalás utáni állapotot mutatja. Mennyi kerül ebből a sorból a jövőbeli kifizetések közé?
- A: 2 400 000 Ft, és a 800 000 Ft-ot még egyszer le kell vonni a nyitópénzből.
- B: 800 000 Ft, mert csak a már teljesített rész számít.
- C: 1 600 000 Ft; a korábbi 800 000 Ft-ot nem vonjuk le újra.
4. Reggel 500 000 Ft áll rendelkezésre. Aznap 800 000 Ft fizetés és 400 000 Ft beérkezés várható, de a beérkezés korábbi teljesülése nincs igazolva. Mit mutat a kiadást előre vevő, óvatos terv?
- A: Nem lehet hiány, mert a nap végén 100 000 Ft marad.
- B: Átmenetileg 300 000 Ft hiányozhat, miközben a nap végi egyenleg 100 000 Ft.
- C: A napi kiadás 400 000 Ft-ra csökken, mert a beérkezés csökkenti a számla összegét.
Megoldások és értelmezés
1: B. Az előleg és a további fizetések együtt adják a 6 millió Ft-ot. A hátralék a kifizetéssel csökken, a projekt teljes vállalkozói díja ettől változatlan. A példában nincs külön finanszírozási díj vagy új megrendelés.
2: A. A teljes idősort kell vizsgálni. A legmélyebb egyenleg −900 000 Ft, ezért a megadott terv nulláig történő feltöltéséhez 900 000 Ft a legnagyobb átmeneti többletforrás-igény. A januári első hiányt is időben rendezni kell; a márciusi maradvány ezt utólag nem oldja meg.
3: C. A sor hátraléka 2 400 000 − 800 000 = 1 600 000 Ft. A nyitópénz már tartalmazza a régi kifizetés hatását. A teljes sorösszeg vagy a régi utalás újbóli levonása kettős elszámolást okozna.
4: B. A kiadás után 500 000 − 800 000 = −300 000 Ft, majd a beérkezés után −300 000 + 400 000 = 100 000 Ft az egyenleg. Ez feltételezett napon belüli sorrend; a tényleges rendelkezésre állást külön kell ellenőrizni.
4 pont: Elkülönítetted a teljes költséget, a hátralékot és a dátumhoz kötött pénzigényt. Most a saját terved legmélyebb egyenlegét és a bizonytalan beérkezéseket vizsgáld meg. 2–3 pont: A hibás kérdéshez tartozó pénzmozgásokat írd fel időrendben, és minden lépés után számolj egyenleget. Külön ellenőrizd a már kifizetett összegeket. 0–1 pont: Kezdd a tényleges kezdőnapi szabad pénzzel, majd minden jövőbeli beérkezést és hátralékot egyszer vezess fel. A projekt végösszegét külön lapon egyeztesd. Ez a négy kérdés a bemutatott pénztervezési helyzeteket ellenőrzi; egy konkrét előleg, szerződés vagy finanszírozás biztonságát nem minősíti.
Tudáspróba: a megfelelő időpontban is megvan a pénz?
Négy kérdés, kérdésenként egy helyes válasz. A kiértékelés a pontszám mellett megmutatja a megoldást és a hozzá tartozó magyarázatot is.
Módszertani források
- OpenStax: Principles of Finance 2e, 19.6. Using Excel to Create the Short-Term Plan – nyitóegyenleg, pénzbeérkezések, kifizetések és hiányok követése. A cikk saját felújítási példára alkalmazza az alapmódszert.
- CCPC: Home improvement and building work disputes – a munkatartalom és a fizetési szerkezet írásos tisztázása.
Forrásellenőrzés: 2026. október 10. A cikkben szereplő összegek, dátumok és fizetési arányok saját szemléltető adatok. A CCPC forrásának magyar jogi alkalmazhatóságát nem állítjuk; a konkrét fizetési feltételeket a saját ügylet dokumentumaival kell egyeztetni.