Matek érettségi

Két pont távolsága és felezőpontja koordinátákból

Két pont helyét ismered egy síkbeli rajzon, és szükséged van a köztük lévő távolságra vagy a pontos közepükre. A koordinátákból mindkettő kiszámítható. A módszer akkor használható közvetlenül, ha a két tengely merőleges, és az egységeik azonos léptékűek.

Dajka Gábor3 perc olvasás

Két pont helyét ismered egy síkbeli rajzon, és szükséged van a köztük lévő távolságra vagy a pontos közepükre. A koordinátákból mindkettő kiszámítható. A módszer akkor használható közvetlenül, ha a két tengely merőleges, és az egységeik azonos léptékűek.

A távolság két eltérésből áll össze

Legyen A = (2; 3) és B = (8; 11). A vízszintes eltérés 8 − 2 = 6, a függőleges 11 − 3 = 8. A pontokat összekötő szakasz egy derékszögű háromszög átfogója, ezért hossza √(6² + 8²) = 10 koordinátaegység.

Általánosan d = √[(x₂ − x₁)² + (y₂ − y₁)²]. A pontok sorrendjét felcserélve mindkét különbség előjele megváltozik, a négyzetük viszont azonos marad. A távolság ezért mindkét irányban ugyanannyi. Azonos pontoknál nulla lesz az eredmény.

Hol van a felezőpont?

A felezőpont koordinátái az azonos tengelyhez tartozó értékek átlagai. A példában F = ((2 + 8) / 2; (3 + 11) / 2) = (5; 7). Ellenőrzésként az A és F közötti eltérés (3; 4), amelynek hossza 5. Az F és B közötti távolság szintén 5.

Ha egy koordinátaegység a rajzon 20 centimétert jelent, a tízegységes távolság 200 centiméter. Ezt a léptéket egyszer, a végén alkalmazd. Ha az x és y tengely eltérő léptékkel készült, előbb mindkét eltérést valós hosszúságra kell alakítani.

Hol ér véget a módszer?

Földrajzi szélesség és hosszúság esetén a fokban megadott számokat nem szabad ezzel automatikusan méterként kezelni. A földfelszíni távolság más geometriai modellt igényel. Alaprajznál pedig ellenőrizd, hogy a rajzot aránytartóan méretezték-e. A kalkulátorba síkbeli koordinátákat adj meg, majd a kapott egységet a rajz léptéke alapján értelmezd.

Kapcsolódó DG Kalkulátor megnyitása

Forrás és módszertani háttér

Módszer: a cikkben megadott összefüggésekből levezetett, saját szemléltető számítás.

Saját, végigvezetett számítási példa; a képlet és a modell feltételei a szövegben szerepelnek.

Háromkérdéses tudáspróba

Minden kérdésnél egy választ jelölj meg. A kiértékelés a cikk megértését ellenőrzi.

1. Mennyi a (0; 0) és (3; 4) pont távolsága?

  • A) 7
  • B) 5
  • C) 1

2. Mi a (−2; 4) és (6; 8) felezőpontja?

  • A) (4; 12)
  • B) (−4; −2)
  • C) (2; 6)

3. Mikor kell külön átszámítani a két tengelyt?

  • A) Ha a tengelyek léptéke különböző
  • B) Ha negatív szám van
  • C) Ha a pontok neve eltér

Megoldások és önálló pontozás

Minden helyes válasz 1 pont. 3 pont: a három összefüggést helyesen alkalmaztad; 2 pont: nézd át a téves válaszhoz tartozó részt; 0–1 pont: számold végig újra a példát. A rövid próba kizárólag e cikk tanulságaira vonatkozik.

1. Mennyi a (0; 0) és (3; 4) pont távolsága?

B) 5 – √(3² + 4²) = 5.

2. Mi a (−2; 4) és (6; 8) felezőpontja?

C) (2; 6) – A két koordinátapár átlaga 2 és 6.

3. Mikor kell külön átszámítani a két tengelyt?

A) Ha a tengelyek léptéke különböző – Azonos fizikai hosszúságegység szükséges a távolságképlethez.

További cikkek

Kapcsolódó olvasnivalók

Gyorskereső

Kalkulátorok és útmutatók keresése

↑↓ választásEnter megnyitásEsc bezárás