Először azt tisztázd, ki és hogyan szünteti meg a munkaviszonyt
A felmondási idő hossza, a ténylegesen ledolgozandó idő és a kifizetendő összeg három külön kérdés. Könnyen összekeverheted őket, ha a felmondó iraton szereplő harminc vagy negyvenöt napot rögtön megszorzod egy napi bérrel. Előbb készíts egy idősort: mikor közölték a felmondást, mikor indul a felmondási idő, melyik nap szűnik meg a munkaviszony, és mely időszakra szól a munkavégzés alóli felmentés.
A 2026. október 8-án ellenőrzött Munka Törvénykönyve alapján az általános felmondási idő harminc nap. Munkáltatói felmondásnál ez a figyelembe vehető munkaviszony hosszával növekszik; például öt év után negyvenöt nap. A munkáltatónak legalább a felmondási idő felére fel kell mentenie a dolgozót, a töredéknapot felfelé számítva. Erre főszabály szerint távolléti díj jár. Munkavállalói felmondásnál ez a kötelező felmentés nincs. Eltérő szerződés, különleges jogviszony vagy halasztott kezdés esetén egyedi ellenőrzés szükséges.
A közös megegyezés feltételeit külön olvasd végig. A dokumentumban szereplő megszűnési napból önmagában nem következik, hogy mennyi felmondási időre járó összeget vállalt a munkáltató. Az összeg, a jogcím és a kifizetés időpontja külön-külön legyen világos számodra. Az alábbi példák rendes munkáltatói felmondásra, általános hétfőtől péntekig tartó munkarendre készültek.
A naptári időt válaszd el a díjazott óráktól
A negyvenöt napos felmondási idő hétvégéket is tartalmaz. A munkavégzés és a távolléti díj ellenőrzésénél viszont azt kell látni, hány beosztás szerinti óra esik az érintett időszakba. Egy huszonhárom naptári napos felmentés ezért nem jelent automatikusan huszonhárom napi munkabért.
Ehhez praktikus egy négysoros saját feljegyzés: teljes felmondási idő, felmentési idő, ledolgozott idő, havi bérbontás. Az első két sorhoz dátumokat írj. A harmadikhoz munkanapokat és órákat. A negyedikhez az adott hónap béradatait és osztószámát. Így a különböző mértékegységek nem keverednek össze.
A távolléti díj kalkulátor a már meghatározott távolléti időszak bruttó összegének becslésében segít. Havibért, órabért és megfelelően előkészített pótlékadatokat is megadhatsz. Az eszköz általános magyar munkarendet használ; az egyenlőtlen beosztásból eredő sajátosságokat a tényleges bérszámfejtési nyilvántartással kell egyeztetned.
Ha a felmentést két részletben adják ki, a két időszakot külön ellenőrizd, majd az összegeket add össze. A közöttük ledolgozott napokat hagyd ki a távolléti számításból. Egyetlen összefüggő kezdő- és záródátum ilyen esetben több napot fogna át a tényleges felmentésnél.
Első példa: negyvenöt nap, két különböző hónap
Szemléltető példánkban hat figyelembe vehető év után mond fel a munkáltató. Nincs eltérő megállapodás vagy a kezdést késleltető körülmény. A felmondást 2026. augusztus 31-én közlik, a negyvenöt napos időszak szeptember 1-jétől október 15-éig tart. A dolgozó napi nyolc órás, havi alapbére bruttó 528 000 Ft, és nincs további beszámítandó bérelem.
A minimális felmentés 45 ÷ 2 = 22,5, felfelé kerekítve huszonhárom naptári nap. A példában ezt szeptember 23. és október 15. között adják ki. Szeptemberben hat, októberben tizenegy munkanap esik a felmentésbe. Ez összesen tizenhét munkanap, vagyis 136 óra.
Szeptemberben huszonkét általános munkanap van. A napi alapbérrész 528 000 ÷ 22 = 24 000 Ft. A szeptemberi felmentéshez így 6 × 24 000 = 144 000 Ft tartozik. A szeptember 1–22. között ledolgozott tizenhat munkanap alapbére 16 × 24 000 = 384 000 Ft. A két összeg együtt pontosan 528 000 Ft.
Októberben huszonegy általános munkanappal számolunk, az október 23-i munkaszüneti nap figyelembevételével. Az október 1–15. közötti tizenegy munkanap alapbérrésze 528 000 ÷ 21 × 11 = 276 571,43 Ft, egész forintra kerekítve 276 571 Ft.
| Elszámolt rész | Bruttó összeg |
|---|---|
| Szeptemberi ledolgozott idő | 384 000 Ft |
| Szeptemberi felmentési idő | 144 000 Ft |
| Októberi felmentési idő | 276 571 Ft |
| A vizsgált időszak együtt | 804 571 Ft |
A teljes felmentés bruttó alapbérrésze 420 571 Ft. Ezt még egyszer hozzáadni a táblázat végösszegéhez kétszeres elszámolást okozna. A felmentési idő díja már benne van a havi bontásban. A végkielégítés és az esetleges szabadságmegváltás itt nem szerepel: ezekhez külön jogosultsági és számítási vizsgálat kell.
Második példa: órabér és ellenőrzött pótlékátlag
A második szemléltető helyzetben harmincnapos munkáltatói felmondási idővel számolunk 2026. szeptember 1–30. között. A felmentés szeptember 16–30., összesen tizenöt naptári nap. Általános munkarendben erre tizenegy munkanap, napi nyolc órával 88 óra jut.
Az alapórabér 3600 Ft. A bérszámfejtés a távolléti díjba beszámítható pótlékok összegét 312 000 Ft-ban, a hozzá tartozó ledolgozott óraszámot 1040 órában állapította meg. A példában e bérelem jogosultsági feltételei már ellenőrzöttek; az összeg nem tartalmaz túlóradíjat vagy más, kizárt tételt.
A pótlékátlag 312 000 ÷ 1040 = 300 Ft/óra. A távolléti óradíj így 3600 + 300 = 3900 Ft/óra. A felmentésre számított bruttó díj 88 × 3900 = 343 200 Ft.
Ebből az alapbérrész 88 × 3600 = 316 800 Ft, a pótlékrész 88 × 300 = 26 400 Ft. Ez a bontás megmutatja, hol keresd az eltérést, ha a saját számításod más összeget ad. Ha például az alapbérrész egyezik, a bizonytalanság a pótlék jogosultságában, összegében vagy osztószámában lehet.
A 343 200 Ft a felmentés díja. A szeptember első felében végzett munka díját és tényleges pótlékait külön kell mellé tenni. Az előző hat hónap összes banki jóváírásából képzett átlag ehhez gyenge kiindulópont: abban költségtérítés, jutalom vagy utólagos korrekció is lehet.
Így kérj ellenőrizhető kilépési elszámolást
A bérszámfejtéstől olyan bontást kérj, amelyben a dátum, az óraszám, a béralap és a jogcím egy sorban látható. A „felmondási időre járó pénz” túl tág megnevezés ahhoz, hogy abból megállapítsd az eltérés okát. Egy soron szereplő bruttó összeg helyett a részadatok teszik összehasonlíthatóvá a saját becslésedet és az elszámolást.
Ellenőrizd külön a szeptemberi és az októberi osztószámot, a felmentésbe eső napokat, valamint az időközben változó alapbért. A nettó összeg összevetését hagyd későbbre: először a bruttó jogcímek egyezzenek. A levonásoknál már a személyes kedvezmények és a többi havi jövedelem is szerepet kapnak.
Ha munkavállalóként mondtál fel, a munkavégzés elengedéséről és annak díjazásáról szóló megállapodást kérd elő. Egy szóban egyeztetett utolsó munkanapból ne következtesd ki a teljes pénzügyi elszámolást. Vitás felmondás vagy sajátos munkarend esetén a dokumentumokat munkajogásszal és a számfejtést végző szakemberrel érdemes együtt átnézni.
A módszer részleteit a távolléti díj havi bontásáról szóló cikkben találod. A jelen példák a kilépéshez tartozó időszakok szétválasztását segítik, és nem minősítik a felmondás jogszerűségét.
Források és kapcsolódó számítások
Ellenőrizve: 2026. október 8. A jogszabályi alap a Munka Törvénykönyve, különösen 68–70. és 136., 148–152. §. A saját dátumaidat és béradataidat a DG távolléti díj kalkulátorában vezetheted végig. A konkrét felmondó irat és a tényleges munkaidő-beosztás adatai elsőbbséget kapnak a szemléltető példák feltételeivel szemben.