Osztályközös adatok átlaga: mit lehet tudni a csoportosított táblázatból?
Húsz szemléltető időadat gyakorisági táblájából számolunk átlagbecslést, alsó-felső korlátot és interpolált mediánt. A csoporthatárok szerepét is végigvesszük.
Gyakorlati magyarázatok, végigszámolt példák és kalkulátorok a következő lépéshez.
82 cikk
Húsz szemléltető időadat gyakorisági táblájából számolunk átlagbecslést, alsó-felső korlátot és interpolált mediánt. A csoporthatárok szerepét is végigvesszük.
Kiszorított térfogat, úszási hányad és folyadéksűrűség, majd megengedett bemerülésből számolt tömeghatár és szükséges külső térfogat.
A merőleges erőkar és a rúdhossz különbsége, továbbá az előírt legnagyobb működtető erőből visszaszámolt szög- és hosszfeltétel.
Az L alakú sokszög területét két módszerrel ellenőrizzük. Külön példán számítjuk át az adatokat akkor, ha a vízszintes és függőleges rajzi lépték eltér.
A teljes térfogat és felszín mellett részleges töltést is számítunk. Megmutatjuk, miért fér a példabeli szűkülő forma alsó felébe a térfogat több mint fele.
Ívhosszt, területet és kerületet külön számítunk. Fordított példában a terület és az ív adja meg a sugarat, majd a kapott szöggel ellenőrizzük az adatpárt.
Az eredeti kifejezés tartománya szűri ki a hibás gyököt. A 0 és 1 közötti alap esetét is végigvezetjük, majd egy csökkenő értékhez szükséges időhatárt számítunk.
Azonos napi többlet és százalékos növekedés saját példákon. Az összegből visszafelé is számolunk: hány teljes napra elegendő a rendelkezésre álló készlet?
Darabszámot és összértéket ellenőrzünk kétféle jegynél. A pontos bevétel mellett azt is megvizsgáljuk, hány egész megoldás marad, ha az összeg csak közelítőleg ismert.
RSS-hírcsatorna · Az új cikkeket hírolvasóban is követheted.